TL Rejista Ona Kazu Variante Delta Ema Nain 4

Naunil Media Díli,  Ministra Saúde, (MS) Odete Maria Freitas Belo,  Informa  Timor-Leste rejista ona kazu variante  pozitivu ema na’in 4.

“Ohin husi Komunikadu imprensa sentru Integradu Jestaun krize (SIJIK) ható ba públiku katak,  rezultadu sekuensiasau genómica husi   amostra 300 ne’ebé laboratoriu nasionál       saúde haruka iha loron 14 fulan       Jullu tinan 2021,  ba Peter’s Doherti Institute iha   Melbourne, Australia, ho pedidu atu halo tes urjenti ba amostra balu ne’ebé hadutu katak,  amostra husi ema na’in 4 ne’ebé tama husi Indonesia iha loron 26 fulan  Juñu ho loron  8 fulan  Jullu, iha lineajen  B.1.617.2 (Delta), variante ne’ebé preokupante,       ka “variant of concern’’, Dehan MS, Odete Maria Freitas Belo, ba jornalista sira iha  press konferensia  Cetro Conveções de Díli (CCD), sexta,(23/07).

Nia hatutan,  sira nian 4 ne’e iha hotu fatin kuarentena no izolamentu,  1negativu ona, no fila ona ba uma, na’in 3 sei nafatin  iha izolamentu. Tó     agora seidauk iha evidénsia katak variante ida ne’e, mak da’et ona iha komunidade.

 Informa ba públiku tomak katak, ema ne’ebé rekuperadu ona husi     moras      Covid-19  liu ona husi    izolamentu,    terapéutiku domisiliar   (iha uma rasik) ka iha fatin ne’ebé Estadu  prepara, wainhira atu desloka  sai   husi/tama ba serka sanitária.

“ Ita la presija  halo swab, maibé nafatin  presiza hetan autorizasaun esepsionál husi Diretor CIGC, Atu bele      prosesa autorizasaun       esepsionál      tenke hatudu sertifikadu Alta husi Izolamentu, ne’ebé Ministériu   Saúde,     liu husi    ninia Pilar 7, fó ba   ema rekuperadu ható mós ba populasaun katak ema ne’ebé   detetatu positivu, wainhira rekuperadu ona bele simu  vasina doze dahuluk,     ka doze   daruak , la iha        kontra indikasaun médika”,  Nia deklara.

 Iha Sertifikadu Alta husi Izolamentu, hakerek informasaun hanesan tuir mai ne’e Ema ne’ebé rekuperadu, di’ak-liu heinto’o másimu fulan 6 (neen), surahusi loron alta, maka foinsimu vasina, dehan nia.

 “bazeia  ba númeru vasina ne’ebé seidauk sufisiente atu        kobre  populasaun Timor-Leste tomak,  maibé tanba      agora iha ona   númeru vasina ne’ebé bo’ot, ema hotu ne’ebé       rekuperadu husi moras Covid-19,        wainhira hakarak simu ona vasina,       bele hakbesik     ba postu vasina, atu        simu vasina”, katak nia

Nia parte husu ba populasaun tomak katak ema ne’ebé simu ona vasina doze        daruak hasoru virus       SARS-CoV-2-naran vasina ida, husi hirak ne’ebé rekoñesidu husi Organizasaun       Mundiál Saúde bele ona sirkula       livremente tama ka sai serka  sanitária, no la        presiza hetan  autorizasaun esepsionál  husi        Diretór   Centro        Integrado Gestão de Crises.

“informa mós     ba públiku katak, fatin   atu halo teste  PCR maka hanesan tuir mai.Wainhira sente moras isin-manas,       mear, kakorok      moras ka sintoma seluk tan bele ba konsulta       iha Sentru Saúde ne’ebé besik, atu  bele halo swab, wainhira atu husu   autorizasaun esepsionál sai husi serka sanitária iha Díli       bele ba   halo swab iha Centro Convenções de Díli     (CCD), wainhira sente   katak sai  kontaktu-besik        ba ema ruma  ne’ebé     deteta pozitivu      ona. INA