Aniceto: FALINTIL Mosu Senáriu Espesiál
Naunil Media (Díli), Prezidente Parlamentu Nasionál, Deputadu Aniceto Longuinhos Guterres Lopes hateten, Forsa Armada Libertasaun Nasionál Timor-Leste (FALINTIL) mosu iha senáriu espesiál, tanba hetan orientasaun husi komité Sentrál FRETILIN (CCF-sigla portugés).
“FALINTIL ne’ebé mosu iha senáriu polítiku espesiál, tanba hari’i ho orientasaun husi Komité Sentrál FRETILIN (CCF, sigla portugés), hafoin deklarasaun insureisaun Jerál Armada iha Aisirimou, Aileu, iha 15 agostu 1975.
Militár Timor-oan sira ne’ebé halo parte ezérsitu portugés,iha Kuartél-Jerál, Taibessi organiza-an nu’udár brasu armada FRETILIN, ho objetivu atu restaura páz no estabilidade iha ita-nia rain,”dehan Prezidente Parlamentu, hato’o diskursu iha aniversáriu FALINTIL ba dala-46 iha Kuartél Jenerál, Fatuhada, sesta,(20/08).
Nia dehan,hafoin Governadór Portugés deside sai hosi Timor-Leste no lori-sai mós sira-nia tropa tomak, FALINTIL maka defende integridade territóriu no kaer metin soberánia Nasionál. Hanesan forsa ki’ik liu konsege reziste inkursaun militár iha fronteira terrestre.
“Bainhira FRETILIN halo proklamasaun unilaterál independénsia iha 28 Novembru 1975, FALINTIL nakfilak kedas ba forsa armada Timor-Leste nian, katak Timor-oan hotu-hotu nia forsa defeza.
Invazaun Indonézia akontese iha 07 dezembru 1975, FALINTIL hametin-an liu-tan nu’udár forsa defeza Nasionál no oferese rezisténsia tuir nia kapasidade durante tinan 24 no FALINTIL uza estratéjia oi-oin hodi kontinua funu ho lema “Mate ka Moris Ukun Rasik An”,nia esplika.
Nia akresenta, esforsu FALINTIL no partisipasaun Timor-oan nia maka ohin loron hetan indepedensia, tan ne’e tenke fó honra ba luta nain sira-nia sakrifisiu tomak.
“Nune’e povu identifika-an ho FALINTIL, tanba FALINTIL hamri’ik ho Povu nia oan sira liu-husi inspira no apoia malu, hodi halo rezisténsia metin ba bei-beik, tinan ba tinan. Partisipasaun Timor-oan sira diáspora no apoia husi komunidade internasionál, lori Timor-Leste to’o hetan Ukun rasik an.
Ho onra ida ne’e,hodi hamutuk ho kombatente no veteranu libertasaun nasionál sira selebra loron istóriku ida-ne’e”, nia hato’o . Ana
